Nemzetközi antikorrupciós csúcstalálkozót rendeztünk

A felelős közpénzfelhasználásra épülő gazdasági kultúra megerősítését, valamint a hazai és uniós források hatékony, átlátható felhasználását volt hivatott elősegíteni az év legjelentősebb hazai antikorrupciós eseménye, amely december 1-2-án zajlott Budapesten az Integritás Hatóság szervezésében, jelentős hazai és nemzetközi szakmai közönség részvételével.

AI-alapú kockázatelemzés alkalmazása a közbeszerzések átláthatóságának növelésére, a fiatal generációk szerepe az integritás kultúrájának megerősítésében, valamint az antikorrupciós szemléletformálás kommunikációs és edukációs aspektusai – ilyen témákkal is foglalkozott a „Converging Roads of Integrity 2025: Aligning efforts for integrity in public spending” („Az integritás összetartó útjai: Az integritási erőfeszítések összehangolása a közkiadásokban”) címet viselő nemzetközi konferencia, amelyen vezető magyar, európai és nemzetközi szakértők osztották meg tapasztalataikat a közpénzek felhasználásával kapcsolatos legjobb gyakorlatokról, a mesterséges intelligencia alkalmazásáról, valamint az integritásalapú közigazgatási működésről. Az előadók között az OECD, az OLAF, valamint más nemzetközi szervezetek képviselői is szerepeltek. A nemzetközi konferencia célja, hogy elősegítse a nemzetközi jó gyakorlatok megosztását, és ösztönözze a hosszú távú együttműködést az etikus, törvényes és hatékony közpénzfelhasználás érdekében.

A nemzetközi korrupcióellenes konferencia nyitóbeszédeit Bíró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnöke, és Piotr Serafin, az Európai Bizottság költségvetésért, csalás elleni küzdelemért és közigazgatásért felelős biztosa tartották.

„Az EU-ban a korrupció elleni küzdelem a kölcsönös bizalom megőrzéséről is szól. 27 tagállam kormányát arra kérjük, hogy nemzeti költségvetésük egy részét fizessék be egy közös európai alapba. Valójában több millió európait kérünk arra, hogy jövedelmük egy részét a közös prioritásaink finanszírozására fordítsák – mondta megnyitó beszédében Piotr Serafin. „Ezt azért tesszük, mert hisszük, hogy minden egyes tagállamban elköltött euró mindenki számára előnyös, különösen az egységes piac tovagyűrűző hatásai révén. Ha azonban a polgáraink azt látják, hogy a befizetett pénzüket ellopják, elveszítik bizalmukat az EU-ban – és ez helyrehozhatatlan károkat okoz.”

A biztos szerint az Integritás Hatóság „erősíti az emberek intézményekbe és a demokráciába vetett bizalmát, és az egész társadalom számára értéket teremt”.

Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnöke beszédében rámutatott: nincs egyetlen biztos megoldás a korrupció visszaszorítására, de abban a megközelítések összeérnek, hogy a feladatot ellátó szervezetnek függetlennek, széles mandátummal bíró és társadalmilag beágyazott intézménynek kell lennie. Kívánom, hogy ez a konferencia valódi találkozási pont legyen – gondolatok, tapasztalatok és jó gyakorlatok találkozása.”

„A célunk az, hogy együtt lépjünk közelebb egy olyan jövő felé, ahol az integritás nem elvárás, hanem a mindennapi valóság” – zárta beszédét Bíró Ferenc.

Az uniós források átláthatósága és hazai hasznosulása a fókuszban

A szakmai fórum központi üzenete volt, hogy a transzparens és hatékony közpénzgazdálkodás nem pusztán szakpolitikai kérdés, hanem a nemzet érdeke, amely hozzájárul a gazdasági versenyképesség növeléséhez, a befektetések ösztönzéséhez és a közszolgáltatások minőségének javításához.

Az Integritás Hatóság kiemelt célja, hogy megerősítse a hazai és nemzetközi ellenőrző és irányító szereplők közötti együttműködést, valamint, hogy hozzájáruljon az Európai Unióból érkező források jogszerű és hatékony felhasználásához. A szakértői beszélgetések és előadások témái a nemzetközi normák, az átláthatóság, a határokon átnyúló információáramlás és a korszerű jogérvényesítési módszerek bemutatása, elemzése, javítása, új technológiák azonosítása valamint a közpénzek védelmét támogató preventív lépések és edukációs törekvések bemutatása. A plenáris szekció vitaindító előadásait Bertók János, az OECD közigazgatási területért felelős igazgatóhelyettese, valamint Vasil Kirov, az OLAF költségvizsgálati és operációs igazgatója tartotta.

Vagyonvisszaszerzés: új stratégia küszöbén

A konferencia egyik szekciója a vagyonfelkutatás és -visszaszerzés kihívásait vizsgálta nemzetközi kontextusban. Bár ez a terület csak egyike a számos tárgyalt témáknak, aktualitását adja, hogy az Európai Unió 2027-ig új vagyonvisszaszerzési stratégia kimunkálását várja el a tagállamoktól. A panelbeszélgetésben résztvevő hazai és nemzetközi szakértők – köztük Rob Hanratty (FBI), Jon Meredith (NCA) és Angyal Viktória, az NNI szakértője – a legfrissebb tapasztalok alapján elemezték, hogy milyen lehetőségeket és kihívásokat tartogatnak a határokon átívelő együttműködések és modern technológiák a bűncselekményből származó vagyon felkutatására. Délután provokatív hangulatú beszélgetés zajlott a gazdasági kultúraváltás útjairól, amelyen részt vett Martin Lee, a hongkongi ICAC, Nicola Allocc, a Business at OECD, Pawan Kumar Sinha, a Nemzetközi Antikorrupciós Akadémia (IACA) képviseletében, valamint Suppan Márton a Peak alapítója és vezetője Biró Ferenc társaságában.

A napot a Korrupcióellenes Munkacsoport (dr. Várady Szilvia) és az Integritás Akadémia (Dr. Burai Petra) bemutatkozása zárta.

Innováció az antikorrupció szolgálatában

A második napon három párhuzamos szekcióban zajlottak a szakmai programok, amelyek középpontjában a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségek, a közbeszerzési-ökoszisztéma integritásának erősítése és a fiatal generációk megszólítása állt. Az Integritás Hatóság bemutatta saját fejlesztésű, AI-alapú kockázatelemző rendszerét is, amely az Európai Bizottság és az OECD közreműködésével valósult meg.

A konferencia további témái között szerepelt a felelős és hatékony közpénzfelhasználás kérdése az uniós és hazai közbeszerzésekben, amely teltházat vonzott. Kenessey Réka, az IH szakmai igazgatója nyitóelőadása után panelbeszélgetések zajlottak a Közbeszerzési Hatóság, az EUTAF, a Nemzeti Fejlesztési Központ, az OECD, valamint a Transparency International bevonásával. Egy másik szekció témája volt. valamint a fiatalok bevonása a korrupcióellenes törekvésekbe. Bemutatták a Korr-Kép, az Integritás Akadémia reprezentatív ifjúságkutatásának eredményeit is, valamint az erre épülő, a 15-29 éves generációt célzó oktatási kezdeményezések előkészületeit.

A konferencia egyes beszélgetéseit, előadásaik külön blogbejegyzésekben foglaljuk össze a következő időszakban!